English Original

Aláírom az Alapelveket

Bevezetés

A bibliográfiai adatok létrehozói – mint amilyenek a könyvtárak, a kiadók, az egyetemek, a kutatók vagy a közösségi hivatkozás-kezelő eszközöket használó csoportok – fontos szerepet játszanak az emberiség tudásának alakulásában. Hogy a társadalom minél többet meríthessen a bibliográfiai munka eredményeiből, elengedhetetlen a bibliográfiai adatok szabaddá tétele, bárki számára és bármilyen célra újra felhasználható nyílt közzététele.

Bibliográfiai adatok

Hogy körvonalazhassuk az alapeleveket, először is meg kell határoznunk, mi a bibliográfiai adat.

Alapadatok

A bibliográfiai adatok bibliográfiai leírásokból állnak. A bibliográfiai leírások leírják a bibliográfiai forrást (cikk, monográfia stb. – legyen az nyomtatott vagy elektronikus). A leírás célja:

1. a leírt forrás legyen azonosítható, például egy egyedi forrás legyen jól felismerhető a bibliográfiai források világában, valamint

2. a leírt forrás legyen megkereshető, például a leírás jelezze, hogy a leírt forrást hogyan vagy hol lehet megtalálni.

A forrásról szóló leírás hagyományosan mindkét célt szolgálja azáltal, hogy információkat közöl a szerző(k)ről, szerkesztő(k)ről, a címről, a kiadóról, a kiadás idejéről és helyéről, a befoglaló forrásról (például egy folyóiratról), az oldalszámról.

Az interneten az egységes forrásazonosítókat (Uniform Resource Identifier, URI) használják azonosításra, ilyen például az URL, a DOI stb. A hálózaton valaminek a hely szerinti azonosítását a http-URI teszi lehetővé, ezt másképpen egységes forrás-lokátornak, URL-nek (Uniform Resource Locator) hívjuk. Ezért a bibliográfiai forrásokhoz vezető minden URI-t szorosan bibliográfiai adatnak veszünk.

Másodlagos adatok

A bibliográfiai leírás egyéb, a bibliográfiai adatok körébe tartozó más információkat is tartalmazhat, ilyenek a nem-webes azonosítók (ISBN, LCCN, OCLC stb.), a jogi nyilatkozatok, az adminisztratív adatok stb. (lásd hozzá a másodlagos bibliográfiai adatokat a mellékletben); ezeket az adatokat létrehozhatják könyvtárak, kiadók, tudósok, könyvkedvelő online közösségek, létrejöhetnek közösségi hivatkozáskezelő rendszerek segítségével stb.

A könyvtárak és más hasonló intézmények ellenőrzött szótárakat is használnak a bibliográfiai leírásokhoz, ilyenek például a nevek és tárgyszavak állománya vagy az osztályozási jelzetek. Ezek szintén a bibliográfiai adatok körébe tartoznak.

Négy alapelv

A következő alapelvek hivatalos lefektetését és alkalmazását javasoljuk:

1. Alapvetően fontos, hogy amennyiben valamilyen bibliográfiai adat vagy a bibliográfiai adatok gyűjteménye nyilvánosságra kerül, az adatok közreadója világosan és egyértelműen jelezze akaratát és elvárásait az egyes bibliográfiai leírások, a leírás-gyűjtemény vagy az egyes részgyűjtemények felhasználásáról és új célokra történő felhasználásának feltételeiről. A közzétételi nyilatkozat pontosan és visszavonhatatlanul, széles körben elismert jogi nyilatkozat formájában állapítsa meg a jogokról való lemondást vagy a jogosultságok fenntartását.

   A bibliográfiai adatok publikálása járjon együtt egyértelmű és megalapozott jogi nyilatkozattal.

2. Az általános felhasználású licencek többsége eredetileg nem a bibliográfiai adatok vagy adat-gyűjtemények jogkezelésére született, ezért nem is alkalmazhatók ezek körére. Az adatok kezelésére tervezett és a jogkezelésükre alkalmas különféle mentességek és engedélyek ismertetése a következő helyen található meg: http://opendefinition.org/licenses/#Data. A Creative Commons licencek (a CC0 kivételével), a GFDL, GPL, BSD stb. NEM alkalmasak az adatok kezelésére, használatuk nem javasolt.

   Alkalmazzunk az adatok kezelésére megfelelő lemondó nyilatkozatot vagy engedélyt.

3. Erősen ellenjavallott azoknak az engedélyeknek az alkalmazása, amelyek korlátozzák a kereskedelmi újrafelhasználást vagy korlátozzák a származékos művek előállítását bizonyos felhasználási célok, személyek vagy szervezetek kizárásával. Ezek a licencek ellehetetlenítik az adatállományok hatékony integrálását és új célokra való felhasználását. Akadályozzák, hogy a kereskedelmi vállalkozók a bibliográfiai adatokat hozzáadott értékkel szolgáltassák és akadályt gördítenek az adatok megőrzését támogató kereskedelmi tevékenységek elé is.

   Ha azt szeretnénk, hogy az adatok a lehető leghatékonyabban hasznosuljanak, az adatoknak nyílttá kell válniuk a Nyílt definíció meghatározása szerint (http://opendefinition.org) – ennek szellemében a kereskedelmi használat kizárását és az egyéb korlátozó rendelkezéseket is kerülni kell.

4. Javasolható továbbá, különösen, ha közpénzből finanszírozott gyűjteményről van szó, hogy a bibliográfiai adatok, illetve a bibliográfiaiadat-gyűjtemények közreadói nyilvánítsák közkinccsé és helyezzék azokat a következő licencek egyike alá: Köztulajdonba ajánlva és engedélyezve (Public Domain Dedication and Licence) vagy Creative Commons – minden jogról való lemondás (Creative Commons Zero Waiver). Ezek az engedélyek az államilag finanszírozott kulturális örökség megosztása szellemiségének jegyeit is magukon viselik, s ezzel elősegítik az adatok lehető legnagyobb mérvű újrafelhasználását.

   Ha lehetséges, tegyük hozzáférhetővé a bibliográfiai adatokat a Közkincs (Public Domain), azaz a PDDL vagy CC0 licenccel.

Közreműködők: Karen Coyle, Mark MacGillivray, Peter Murray-Rust, Ben O’ Steen, Jim Pitman, Adrian Pohl, Rufus Pollock, William Waites

Aláírom az Alapelveket

Melléklet

A fontosabb bibliográfiai adatok

Alapadatok: szerző(k), szerkesztő(k) neve és azonosítója, címek, információ a kiadóról, a kiadás ideje és helye, a befoglaló mű azonosítása (például egy folyóirat), oldalszám, URI-k.

Másodlagos adatok: a mű formátuma, nem webes azonosítók (ISBN, LCCN, OCLC szám stb.), a műhöz kapcsolódó jogok megjelölése, szponzorálás (például a támogató), a hordozó típusa, kiterjedése és mérete, adminisztratív adatok (legutóbbi módosítás stb.), fontosabb linkek (wikipédiához, Google-books-hoz, Amazonhoz stb.), tartalomjegyzék, linkek a mű digitalizált részéhez (tartalomjegyzékhez, mutatókhoz, bibliográfiához stb.), a szerző(k) címe és más elérhetősége, borítókép, tartalmi kivonat, ismertető, összefoglaló, tárgyszavak, hozzárendelt kulcsszavak, osztályozási jelzetek, felhasználói címkék, példányadatok (a példányok száma, raktári szám), …

Angolból fordította: Dudás Anikó. A fordítás közzététele: 2011. január 21.